aug. 3. Breki Bencénél
és új köntös

Régen nem adtunk hírt magunkról, pedig volt ám történés rendesen, Breki Bencéhez költözött. A költözés oka: valami nagyot csattan az első futóműnél. Sok helyen voltam már a problémával, de mindig azt a választ kaptam, hogy nincs itt semmi gond, feszes, pontos a futómű.  No, hát Bence lehívott az aknába és lépésről lépésre elmutogatta, hogy a felfüggesztés mely pontjain van probléma, lóg ez a szilent, hiányzik az a szilent, itt folyik, ott az csörög, ez elkopott, amott az pedig már nincs is… Meglepő, de örültem az észrevételeknek, végre nem azt hallom, hogy minden rendben, mikor hallom és tudom, hogy itt még nincs minden rendben.  Alkatrészek összeírva, rendelgetjük őket, valamelyiket Magyarországról szállítják és van olyan csomag, amit Angliából várunk még. A magyarországi szilentek pár nap és már dobozban utaznak Bencéhez, akinek időközbe kivittem a csörlőt is, hogy bizony valahogy telepítse a segédeszközt Brekikénken az erre a célra fenntartott helyre, a lökhárítóra.

Pár nap és Bence jelentkezett, hogy a dobozolt alkatrészek beépítve, csörlő felrögzítve, vigyem a jószágot, próbálgassam, barátkozzunk és ha majd megérkeznek a maradék alkatrészek Angliából, akkor majd vigyem vissza. Így tettem, néhány kilométer megtétele után már tudtam, hogy bizony Bence megtalálta a fémes reccsenés okát, mert a hang megszűnt, Breki precízebb, stabilabb lett. Ugye-ugye, hogy gond volt ott. Nagyon örülök neki, végre már tényleg látjuk az alagút végét… és hát Breki száguld, mint akit puskából lőttek ki. Nem szabad megfeledkeznünk Breki új köntöséről, nagyjából befejeződött a matricázás, megszületett egy új külső, ezzel is segítve Brekit, hogy mielőbb megszabaduljon a múltjából hozott traumáktól. A ruháról egyelőre csak annyit, hogy feltűnő lett, reményeink szerint a következő versenyen már végre be is mutathatjuk.  Kérem szépen nagy dolgok történtek Lacáéknál, vagy akár úgy is fogalmazhatunk, hogy Runneréknél bébibumm van! Bébi bizony és hát, bumm is bizony. Most már hivatalosan is megerősítjük, hogy Reus szíve alatt még egy pici szív dobog. Bizony kedves Olvasó, Lacáéknál egy pocaklakó bolygatja fel a hétköznapokat. Ezen sorokon keresztül is kívánunk Nekik nagyon nagy kitartást, türelmet, szeretet és boldogságot a legifjabb Gaál érkezéséhez. Lassan egyedül maradunk fiúk… ki főz ránk? Ki mos majd ránk? A versenyek után ki pakol össze helyettünk? … ajjjajj ajjajj, csak a gond van Nélkülük. J

Véletlen

© 2009 3 RUNNERS Budapest - Minden jog fenntartva.